A villában csak gyagyásként emlegetett fiú lassan megtanult beszélni az érzéseiről és újra megismerte önmagát. És bár a népszerűsége segítségével új életet kezdhetne, egyelőre nem akarja abbahagyni a táncolást.
A fiú pillanatok alatt visszaszokott a közegbe, ahonnan fél évig távol volt, nem hiányzott a mikroportja, a kamerák, és már nagyon várta, hogy kijöhessen. A legtöbb róla írt cikken csak nevetett, és az emberek reakciói is tetszenek neki, azt látja, hogy szeretik az emberek. Persze van kivétel is, egy idősebb úr ugyanis leordította a fejét, hogy mit csinált a Gigivel, és, hogy többet ilyen barátnője úgyse lesz, de a fiú ezen is csak nevetett. Azt mondja, bár nem tudja, a villán kívül milyen ember Gigi, úgy érzi, a való életben is összejöttek volna.
Sokat beszélgettek, nevettek együtt és nagyon megszerette a lányt, de azt is elmondta, hogy a végére Gigi megváltozott, és Jerzynek nagyon nem tetszett a lány viselkedése bátyja párbaján. Évával viszont a játék végére megbékélt, mert elmondása szerint mindketten olyanok, akik, ha problémájuk van a másikkal egyből hangot adnak ennek, és megbeszélik.
Amikor a villába került, tudta, hogy lelki gondokkal küzd, és ezektől volt olyan gátlásos, hogy a problémáiról és az érzéseiről nem tudott beszélni. A végére azonban sikerült leküzdenie ezeket a gátakat, azóta jobban is érzi magát a bőrében.
Jerzynek a jótékonysági hét volt a legemlékezetesebb, örült annak, hogy segíthet a bajbajutottakon, és persze ezen kívül még sok mindent tanult a játék során. Például, hogy valaki csak akkor igazán önmaga, ha a problémáiról és érzéseiről beszélni tud.